A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

(érvényes 2010. július 1-től)

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalékvédelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök – kivéve rágcsálók és nyulak – esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi elő írások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

(4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint illetékes kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

5. § A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben – az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján – forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b) melynek utódai nem képesek önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, – ha ismert – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint – állatforgalmazásnak nem minősülő módon – annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást követően 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13–16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében – veszélyes állatok kivételével – a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6–8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13–16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5) Tilos

a) ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen,

b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,

d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.

(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.

(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.


Írja meg véleményét!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem ért egyet, akkor a böngészője megfelelő beállításait használva tiltsa le a cookie-k tárolását. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás